November 22. Péntek.

  Az elmúlt napokban nem történt semmi izgalmas, ezért is nem írtam.A hétfői beszélgetésünk után Márk többet nem bunkózott, ami jó, de még csak rám sem nézett, és ha hozzászóltam nem reagált, ami rossz.Szilit hiába kérdezgettem hogy mi baja, folyton csak azt válaszolta, hogy nem mondhatja el.Több lehetőség is átfutott az agyamon, hogy miért haragudhat, de a legtöbb vagy orbitális hülyeség, vagy pedig lehetetlen.
   Ma sem történt semmi izgi, reggel apu elvitt suliba, és délben hazahozott.Apura visszatérve.Nagyon jól elvagyok itt nála, minden nap legalább egyszer eszek főtt (!!) kaját, amit ő saját kezűleg (!!) főz.Nagyon sok időt tölt velem, sokkal többet mint anyu.Nagyon jól kezeli minden egyes hisztimet, és minden kívánságomnak eleget próbál tenni, egyedül egy kérésemmel nem bír megbirkózni.Az pedig egy kiskutya.Hetek óta szeretnék egy kiskutyát.Apu meg kijelentette, hogy szó sem lehet róla, mert még magamra sem tudok vigyázni, nemhogy egy kutyára.Na kösz.
   Délután elráncigáltam Szilit, hogy vegyünk nekem egy új gördeszkát.Először nem nagyon akart jönni, de végül nem tudott nekem ellenállni (:D).Bementünk a boltba, és nézelődtünk.
-Van konkrét elképzelésed?-kérdezte.
-Ööööö...Azon kívül, hogy gördeszkát keresek nincs nagyon.
-Oké.-mondta, és tovább nézelődött.
-Segíthetek?-jött oda hozzánk egy fiú.
-Kééérlek!-váltott át könyörgőbe Szili.Én csak egy szúrós pillantással feleltem.
-Rendben.Milyet szeretnél?-fordult oda Szilihez.
-Nem nekem lesz.-jelentette ki Szili.
-Ó, bocs.-fordult hozzám a srác.-Gyere, keresek valami olyat ami tetszene.-mondta, miközben elindult és én követtem.Hátranézett egy pillanatra, majd visszafordulva újra megszólalt.-A barátod nem jön?-kérdezte.
-Nem a barátom.-mondtam.-és nem, nem jön.
-Ó, így már más.-röhögte el magát.Hahaha, nagyon vicces nem mondom.-Tessék.-mutatott rá pár deszkára.Amint megláttam az egyiket, mondhatom, hogy első látásra beleszerettem.Nem nagy dolog, egyszerű, de mégis jól néz ki.Sima fekete vörös mintával.
-Ezt kérem.-jelentettem ki, miközben rámutattam a deszkára.
-Tudtam.-nevetett fel.Elég nevetős kedvében volt.
   Pár perccel később már az új deszkámmal a kezemben, és Szilivel a bal oldalamon sétáltam a buszmegálló fele.Még ki szerettem volna próbálni ma, de nem lehet, mert pakolnom kell holnapra, mivel osztálykirándulásra megyünk.Hurrá.Az nagyon gáz, ha nem tudom hová megyünk?